Uszodai pillanatok

Az a semmi máshoz nem hasonlító zaj.

Gyerekzsivaj, jó sok gyerekzsivaj, csobbanás, Kecskés Bandi bácsi rekedtes hangja, sípszó, kiáltás, no és az a pára, a lecsapódó vízcseppek a hatalmas fikuszok vagy pálmák (mindenesetre valamilyen mediterrán növény) levelein. Deszkák a medencében, kapaszkodnak belé egész nemzedékek. Lélegzetet vesz ifjúságunk. És arcok, arcok, akik valahányszor ott vannak, csak ott látni őket. De ott mindig. Valamint jókedv és vidámság. Miközben múlik a drága idő…